- 15 km futás
- 1h 36' alatt

Tegnap olyan történt velem, mint futás közben még soha: be kellett mennem a bokrok közé, és nem pisilni. Már ha ez érdekel valakit. De mivel az élmény rányomta a bélyegét a tegnapi futásra, nem tudok írni az edzésről anélkül, hogy meg ne említeném. Erről a kis kitérőről van szó itt alant, a 6. km-nél:

A kis intermezzót leszámítva elég jól ment a futás, 5 min/km tempó körül hajszoltuk le magunkat a gátra, ahol meglepően sok futóval találkoztunk. Ott volt például az egykedvű öreg, akit szinte minden második futás alkalmával látok, szerintem naponta tolja vallásosan. Meg is állapítottuk, hogy az évek során nem sokat gyorsult, de ez csak buta élcelődés, valójában mély tisztelet illeti. Hajrá, öreg!

A forduló előtt szembekocogott egy kék pólós hölgy is, innentől az lett az ambíciónk, hogy a Thermál Hotelig érjük utol. Valamit megsejthetett, mert ő is növelte az iramot, mi meg nem hagytuk magunkat, fartlekezgettünk is, aztán a minaret magasságában sikerült is lehagynom. "Ne már!", mondta, mikor elsuhantam mellette. 

Hazafele éreztem, hogy szép-szép ez a fickándozás, de mégsem vagyok önmagam, s mikor már nagyon muszáj volt, szóltam Rrrókának, hogy menjen csak, én inkább kiszállok a buliból, rendetlenkedik a gyomrom, meg úgy egyáltalán. Rendes volt, megállt ő is, én meg bementem a Sós Cukrászdába (ez milyen név?!), vettem egy fél literes kólát és bedöntöttem. Ez meg a pihenő helyre is hozott, sikerült együtt hazakocogni.

A két megállás során nem állítottam le a runtasticot, így lett 6:26 min/km a bruttó tempónk. Lesz ez még jobb is, csak oda kell figyelni egy kicsit. Ésszel, Miki, mindjárt itt a maraton!