- 1h 19' alatt

Csütörtökön nem jött össze Helgával a tervezett ámokfutás, meg az idő is pocsék volt, így csak vasárnap került sor ismét egy kis szaladgálásra. Rrrókával lekocogtunk a gát végéig, kerülgetve a templomba igyekvőket, és azon elmélkedve, hogy mi a különbség a "keresztény" és a "keresztyén" között. Ezt etimológiailag naivan le is vezettem, de szerintem nincs igazam. Rrróka megint vattába csomagolt acéltű volt, ami nem zavart egyáltalán, nekem meg képzeletbeli barátaim vannak, na és.

A forduló előtt az utolsó párszáz métert kicsit meghúztuk, úgyhogy a chi-futást arra az időre felfüggesztettük, aztán da capo al fine. Próbáltam utánozni Rrrókát, picit előredőlni, magam alá lépni, laza chipőmozgás meg minden, de ez neki sokkal jobban megy. Az én mezei futóstílusomnak ki is ütköztek a hibái, jól elfáradtam a visszaúton. Mindig kicseszünk magunkkal, mikor a töltésre megyünk, mert odafele lejt, vissza meg emelkedik az út. Persze lehet, hogy a szombati kétségbeesett fuldoklás úszás volt rám túl kimerítő hatással.

Mert az van, hogy harmincvalahány éves fejjel rászántam magam, hogy végre megtanuljak úszni, úgyhogy szeptember óta az érdi tanuszodában bohóckodom heti egy alkalommal. Rrróka is jár oktatásra, pedig teljesen jól úszik. Szerintem csak menőzik, ő a kismedence David Hasselhoffja.

Sportoljatok ti is ezt vagy azt vagy valami mást! Sosem késő elkezdeni.