Egy hónapja nem futottam, viszont sikerült a stressz-szintemet a Himalája tetejére vinni. A kocsi totál beszart, a melók halmozódnak, és még az idő is szar. egy hete fáj  ahasam, mintha álandó izomláz lenne benne. Annyira szar érzés volt, hogy elmentem dokihoz. Szerinte úgy általában egy szimuláns vagyok, de amúgy a stresztől fájhat. Najó, ezt sejtettem.
Akkor viszont muszáj elmenni futni. Bakker, egy hónapja nem voltam futni.

Csörögtem Lemúr Mikire, de nem ért rá, így egyedül vágtam neki a rég nem látott dombjaimnak, fel az M7-esen túlra Érd legfelső határáig.
Hát a nagy dombon felfele meghaltam teljesen, piszok jól esett. Már rég nem fájt a hasam, a szervezetem mással volt elfoglalva, monjduk hogy levegőt kapjon. A domtetőn már kezdett köd leszállni és itt mintha  több tócsa is lett volna. Tócsák meg autósok. Gondolhatjátok, hogy öt percen belül beborított egy vicces száguldó, de neki kurva az anyja. Eztuán már figyeltem, sőt az elveim ellenére néha a járdára is betértem. Örömmel töltött el, hogy végre sarasnak látom a futócipőimet, szerintem ők is örültek, mert a maraton óta kicsit el voltak hanyagolva. A forduló felé közeledve érzékeltem, hogy a köd egyre sűrűbb, a dombokon pedig egyre nehezebben visz fel a lábam, a tempón, hogy is mondjam, meglehetősen lassú. Nem baj, végre futok, félre  teljesítménykényszerrel! :)
46 perc alatt értem fel, és engedélyeztem magamnak egy perc pihit. A köd sűrűsödött, gondoltam csinálok pár fotót a telefonomal, amit zenehallgatás végett vittem magammal (Ferenczi György és a Rackajam, MR2 akkusztik koncert), de a VGA felbontást és a ködmasszát végigondolva arra jutottam, hogy mindenki látott már ilyet, nem mutatom meg mégegyszer, csak tré minőségben. Visszafele a tempóm persze sokkal gyorsabb volt, de kezdetem fázni, lehúlt az idő, tél tábornok közelít aszongyák. És kezdtem megéhezni! Először egy müzliszelet képe lebegett be lelki szemeim elé, aztán párizsi, kolbász és sajt. Mire (45 perc alatt hazaértem) szó szerint remegett a lábam és a gyomrom is. A nyújtás alatt befaltam a gyümölcsszeletet (Aldis "Obst riegel" erdei gyümölcsös, valami elképesztően finom!), 4 szelet marhapárizsit, 6 csokigolyót, 5-6 nugátkockát, három szelet trapistasajtot, végül két vajaskenyeret. azthiszem egy banánt is. Ittam ezekhez két pohár pezsgőtablettából készült lötyit, meg egy nagy bögre teát.

Lenyújtva és éhségemet ideiglenesen elütve mehettem zuhanyozni. Az mai edzésem  tempója nem volt ugyan egetrengető, alig hat perc alatti, de nagyon jól esett. Visszafele a sűrűsödő forgalom elől az út melletti füves-saras részen futottam, ez gyönyör az aszfalthoz szokott lábnak.
Kéne menni ilyen helyre futni. Lemúr, hétvégén egy terep-kör? Van itt Sóskút felé egy jó dombos körpálya, jöhetnének a lányok is sétálni egy nagyot.

 Idő: 01:31:44
Táv: 15.68 km
Tempó: 05:51
Zene: Ferenczi György és a Rackajam MR2 akusztik verziót