Időről-időre olvasni olyan híreket, hogy futókat támadnak meg közterületen (legutóbb pl. "bukósisakos szatír"). Mivel a téma minket is érint (Érden egy-egy útvonal felér egy szociotrippel), valamint szívünkön viseljük a sporttársak testi-szellemi épségét, mp3-as lejátszóinak és egyéb értékeinek sorsát, szakértőhöz fordultunk. Felkérésünkre a fighter.blog.hu szerzője, Tamás (Bambusznyárs), hobbifutó és aktív küzdősportoló küldte az alábbi cikket:
Magyarországon, akárcsak a világon mindenütt, a futókat három-négy fajta támadás típus szokta fenyegetni:
- a hölgyeket érő erőszakos közösülésre irányuló támadás;
- a telefonunk, mp3 lejátszónk, ékszereink, egyéb vagyontárgyaink miatt, esetleg kötözködés miatt bennünket ért támadás;
- kutyatámadás;
- közlekedési baleset.
Ezen veszélyforrások mindegyikét ugyanazokkal az elővigyázatossági szabályokkal előzhetjük meg. Ezek a szabályok 80%-ban kivédik, megelőzik a fenti támadásokat, veszélyeket!
Sokan hiszik, hogy majd elfutnak egy támadás elől, és ezzel megmenekülnek. A baj csak az, hogy ha ránk akaszkodtak, vagy megütöttek, vagy szúrtak, már gyakran késő bekapcsolni a futórakétáinkat, csapdába esünk, ráadásul a támadás sokkja, hosszú másodpercekig, de akár percekig tartó "bénultságot", lefagyást idézhet elő legtöbbünknél.
A jó hír, hogy a rendszeres futók kondíciója várhatóan sokkal jobb, mint a támadóké, tehát a mondásban szereplő megoldás, az elfutás, igenis reális opció lehet, ha felkészültek vagyunk. Amikor egy kisgyerek először próbál egyedül átkelni az úttesten, minden csupa veszély és több dologra is erősen figyelnie kell, ám némi gyakorlás után ezek a tudnivalók automatikussá szokások válnak, "alapjárati automatizmussá". A veszélyelkerülési 6. érzéket, képességet, könnyen kifejleszthetünk magunkban, az alábbi tanácsok használatával kb. 1 hónap rendszeres gyakorlás alatt.
A futás, főleg a hosszútávfutás egyik legnagyobb élménye, hogy a tudatunk lecsitul, és egy nyugodt, meditatív állapotba kerülünk, amit a monotonitás és fizikai terhelés sajátos keveréke váltja ki. Felemelő érzés, de egyúttal veszélyes is, mert a figyelmünk beszűkül. Rendszeres időközönként forgassuk körbe a fejünket és szemünket. A perifériás látásunk, ha gyakoroljuk, meglepően sok információt közvetít számunkra, jóval többet, mint hinnénk. Ráadásul többször legeltethetjük szemünket a csinosabb embertársainkon, több kellemes vizuális élménnyel gazdagodhatunk. Ha viszont valaki vagy valakik nem szimpatikusak, akkor nagy ívben kerüljünk, akár pár száz métert is, ne fussunk át a csoportjukon vagy közvetlenül a kellemetlen érzést kiváltó ember vagy hely mellett!!!!!!!
A ritmusra, zenére történő futás is régóta, a walkman megjelenése óta, lett társa sok futónak. A hallás rengeteg információval szolgál a környezetről, ami életet menthet, nemcsak egy támadásra hívhatja fel a figyelmet, hanem a körülöttünk haladó járművek megváltozott rendellenes veszélyt jelentő mozgására is. Mindenképpen halkítsuk le a zenét és soha ne használjunk zajcsökkentős, vagy erősen hangszigetelt füleseket. Emlékeztessük magunkat 1-2 percenként, hogy "Láss, ne csak nézz, figyelj, ne csak hallj!" Hamar reflexé alakul ez a fajta figyelem, és könnyedén fog működni. Magam részéről soha sem hallgatok zenét, ha futok.
Ruházatunk egy része lehetőleg mindig világos színű legyen, főleg ha este és közúton futunk! Hasznosak a fényvisszaverős kar-és bokapántok is ilyenkor.
A napszak tekintetében, amennyiben munkánk és családi életünk lehetővé teszi, nappali világos órákban fussunk. Ilyenkor kevesebb a veszély, hiszen jobban beláthatjuk a terepet és több az ember is!
A futó útvonal kiválasztásakor tartsuk észben, hogy a biztonságot mindig a fények és a hangok jelentik, tehát arra fussunk, ahol több ember jár, világosabb van. Ezeken a helyeken kisebb a valószínűsége egy támadásnak, és könnyebben kaphatunk segítséget is. Amikor tehetjük fussunk párban, vagy csoportban, főleg ha fenti két körülmény egyike vagy mindkettője nem megvalósítható és későn, ráadásul viszonylag elhagyott úton edzünk!!! Ha van kutyánk nyugodtan vigyük magunkkal, persze ez erősen fajta és egyed függő, ennek megítélését nyugodt lélekkel az olvasókra bízom! Ismerjük meg és járjuk körbe a rendszeres futóútvonalunkat, akár egy extra edzés gyanánt is. Nézzük meg , hogy melyek azok részek ahol valaki elbújhat úgy, hogy nem vesszük észre, csak ha már nagyon közel vagyunk. Hol vannak fás bokros kivilágítatlan részek. Ez az egyszer elvégzett terepismeret- játékos bújócska- és szemünk, fülünk figyelme, elveszi a támadó meglepetés faktorát. Ha lehet persze ezek helyett a kétséges útvonalak helyett válasszunk másik utat, de minimum, figyeljünk jobban, és nézzünk arrafelé, ahol magunk is megbújnánk ha rá akarnánk ijeszteni valakire.
A következő tanácsot talán a legkönnyebb teljesíteni: minél kevesebb értéket vigyünk magunkkal, pláne látható helyen! amúgy is minden felesleges tárgy csak a zsebünkben karunkon, nyakunkban fog lötyögni-zörögni-verdesni és a mozgásban zavarni. Tehát No ékszer! A csili-vili testhez tapadó drága futóruhákról viszont nem beszélem le az olvasókat, mert saját tapasztalatom szerint tényleg annyival kényelmesebbek, hogy megérik a kiadást, és nem hiszem hogy az izzadt futógatya árából akar meggazdagodni a támadó.
Azokon a területeken ahol tudjuk, hogy sok a kóbor kutya, ne fussunk. A kutyák gyorsabbak és falkában szoktak járni. ha ismeretlen helyen(nyaralás vendégség stb.) futunk, akkor kérdezzünk rá a helyiektől.
Ha önvédelmi eszközt akarunk választani, úgy érezzük hogy szükség van rá, akkor az gázspray legyen. Ez alkalmas mind a kutyák mind az emberek elriasztására, de csodát ne várjunk tőle. Ha használni vagyunk kénytelenek akkor arra számíthatunk, hogy a támadó szeme elkezd égni és kénytelen lesz becsukni. Ezzel nyerünk annyi időt , hogy el tudunk futni. Az önvédelmi spray hátránya, hogy esőben hatástalan, szélben akár vissza is kaphatjuk a kifújt ingerlő anyagot, akárcsak zárt helyen is. A Gázsprayt mindig szaküzletben vegyük meg és kérjünk a kiválasztásában a segítséget a boltban dolgozó szakembertől! vegyünk 2 flakont és az egyiket próbáljuk ki, hogy tudjuk milyen érzés fújni vele, mennyi erő kell a működtetéshez, meddig visz el. A spray lejárati idejét 2-3 havonta ellenőrizzünk, mert ha elszökik belőle a gáz, akkor nem fog működni!
Mit tegyünk, ha mégis megtámadnak?
Ha a fentieket megfogadták a kedves olvasók, akkor lesz idejük elfutni, és nem tudják meglepetésszerűen sarokba szorítani, berángatni egy bokorba. Ordítsunk, kérjünk segítséget, akkor is, ha már elmenekültünk! Próbáljuk megjegyezni a támadó arcát , méretét , ruháját és tegyünk feljelentést, hogy megvédjük a többi futótársunkat is. a rendőrség tenni fogja a dolgát, ha hivatalosan teszünk bejelentést!
Amennyiben a maradék 20%-nyi szituációra is fel akarunk készülni, ahol igazi verekedés vagy összetűzés van, vagy ha valakit már támadtak meg, és emiatt mélyen gyökerező félelmeit akarja meghaladni, akkor azok számára a fenti tanácsainkon kívül önvédelmi tréningen való részvétel is ajánlott. Ez nem karate, taekwondo, birkózó, boxoló stb. edzés legyen, hanem szituációs helyzetekre alapozott egyszerű önvédelem! (http://fighter.blog.hu/2010/01/17/harcmuveszet_onvedelem). Tervben van év vége előtt egy speciális fighterblog által is ajánlott hétvégi elméleti-gyakorlati képzés. Érdemes lájkolni a facebookos oldalunkat, hogy értesítést küldhessünk a fejleményekről. Régebbi postjaink között, az "önvédelem" szóra rákeresve sok hasznos és érdekes cikket találhatnak a kedves olvasók! Konkrét kérdéseket a kommentekben lehet feltenni!
Utolsó kommentek