A közszolgálatiságunkat próbáljuk erősíteni, ha már a futás nem megy. Izmitomi futóbarátunk osztja meg velünk tapasztalatait az okostelefonos GPS alapú távolságmérésről a Polar footpod lépésszámlásós-gyorsulásmérős megoldásával szemben.
A nem GPS alapú méréseknek szerintem ma már csak akkor van létjogosultsága, ha olyan helyen futunk, ahol nincs műhold lefedettség, de a polar pulzuskontrollal kiegészített megoldása és edzéssegédje nagyon tetszik, hiszen alapvetően nem az a fontos, hogy hol futunk, hanem, hogy mennyit és hogyan, erről pedig a polar kissé elavultnak tűnő offline megoldása sokkal többet elárul.
A legideálisabb megoldás nyilván a kettő ötvözete lenne, gondolom vaskos pénzkötegekért már vannak rá eszközök.
Sokat gondolkodtam, hogy honnan indítsam a történetet, végül a Polar RS800-nál kötöttem ki, mint egy alap, amire építeni lehet a gondolatmenetet. Ez az az óra, amit több hónapos
feleségemmel való huzavona bizonytalanság és örlődés után, de végül megvettem. Így utólag megbántam-e vagy sem, el lehet dönteni a lent leírtakból.
Az biztos, hogy az első maratonomat 2011-ben (4h:33min) 3 hónapos pulzus alapú
edzésprogram teljesítése után futottam le, úgy hogy előtte 4-5 hónapig csak a kilókat szedegettem magamra és nem az sportcipőimet. Elárulom, hogy most is ez a tervem az októberi maratonra, ugyanilyen előzményekkel – majd októberben beszámolok róla, hogy
miképp sikerült-e.
Az első ismerkedésem egy F6-os Polar pulzusmérős óra volt 2005-ben, ami az aktuális pulzusodat jelezte ki és sonar-on keresztül le-fel lehetett töltögetni az egy-két (időtartam és pulzustartomány) adathalmazból álló tartalmakat a számítógépre. 2007-ben viszont „magányos” futóként kellett valami, ami a futás előtti, közbeni és utáni számokban „beszélt hozzám”. Az RS800-al ezt biztos megkaptam. Legtöbben nem tartják túl sokra vagy éppen pszichés teherként élik meg ezt az pulzusmérést és folyamatos monitoringozást, szerencsére ezt magamon még nem vettem észre.
Amit tud és ebben (még) nem tudják megelőzni az okostelefonok sem az az, hogy az edzés, edzésprogram megtervezésénél előre be lehet állítani az órán, hogy mit vegyen alapul: távolságot, időtartamot, növekvő vagy csökkenő pulzust, amikor ez megvan, külön hozzá tudod kapcsolni, hogy az előbbieket milyen pulzussal, sebességel (min/km, km/h) szeretnéd végigcsinálni. Mindezeket beállítod és máris kész az adott időszakra vonatkozó edzésterved. (Monspart Saroltának a márciusi Balaton Szupermaratonra való edzésterve is megvan ebben a formátumban, + ha valakit érdekel + 3-4 fajta maratoni edzésterv).
Az óra mellé még jár, egy S3 Stride nevű giroszkópos kütyü, amit a cipőfűződre raksz, a másik pedig egy pulzusmérő öv - ami a fentieket (távolság, pulzus) monitoringozza. A lábadon lévő kütyű méri ugye a sebességet és távolságot. Amiből ezt kiszámolja: lépéshosszból, lépésszám/percből.
A pulzusmérő öv már kódolt, így más jellel nem keveredik még versenyen sem. EKG pontosságú és ez az óra képes a pulzusszám variabilitás mérésére is. Röviden a jelentése: A HRV a pulzusszámnak az átlagos pulzusszám körüli ingadozását jelzi. Egy percenkénti 60 szívveréses pulzusszám nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egymást követő szívverések között pontosan 1 másodperc van, ez 0,5 és 2,0 másodperc között is ingadozhat/változhat. Ez a tulajdonsága teszi képessé az órát arra, hogy az OwnIndex menüben meghatározzon a felhasználó számára az autonóm idegrendszer pulzusszabályozásán alapuló pillanatnyi edzés intenzitást. Az edzés után mindent a gépeden lévő (sajnos offline) felületre tölthetsz egy infra-port segítségével és a korábbi futásaidról hihetetlen pontosságú és már szinte zavaró részletességű
diagrammokat és grafikonokat kapsz.
Az enyém még nem tudja a hőmérsékletet, de egy másik érzékelője képes a nyomás alapján a szintkülönbséget is mérni. Az óra eleme kb. 2 évig bírja, most már a felhasználó is kicserélheti, régebbi modeleknél erre nem volt lehetőség. A footpod eleme csak 3 hónapot bír, a pánté akár 4-5 évet is. A 2012-es óráknál már nem ez az offline felület várja a felhasználókat, hanem egy online, aminek az átjárhatósága az offline PolarProTrainer-re hagy némi kivánnivalót maga után – egyszerűen nincs. A polar-os fórumokon ezért éri a legtöbb támadás a gyártót, mert a mai „közösségi” világban nagyon kevés adat osztható meg és vihető át az online polarpersonaltrainer.com-ra, onnan pedig semmit sem lehet visszatenni az offline változatba egy még alaposabb elemzésre.
Amikor megvettem az órát, akkor még csak az RS800SD változat futott volt elérhető, rá 1 évre kihozták a RS800CX-et, ami annyit jelent, hogy már GPS (is) csatlakoztatható hozzá.
Na ugye innen indult a kétlakiságom és ha az eddigi kütyükavalkád nem lett volna elég, akkor kellett már egy olyan ketyere is, ami a térképre is felviszi futásaimat, merthogy az óra SD változata nem alkalmas erre.
Először Lemúr Miki-től hallottam arról, hogy már van olyan okostelefon és app, ami ezeket tudja. Ő többet is kipróbált, Runtasticnál maradt én viszont az Endomondot választottam.
Ehhez egy 12 000 Ft-os Vodafone Smart telefont szereztem be az expressz-en, amit tulajdonképpen szinte csak erre használok +most már zenét is hallgatok futás közben. Ami hiányzik ennél, az a pulzus nyomonkövetése, hogy idővel nyomon lehessen követni az ugyanolyan pulzus melletti remélt sebességnövekedést, de ugye mellette ott az órám erre. Sokan vannak, akik már úgy gondolják, hogy egy ilyen órát már ennyiért nem vennének meg (talán már én sem), mert egy (olcsóbb) okostelefon és a hozzá megvehető pulzusmérő, ami bluetooth-on keresztül kommunikál vele, jóval olcsóbb kombó.
+ jöttek ki frissítések az Endomondo alkalmazásra, amivel már nagyon hasonló edzésprogramot lehet tervezni, mint amit egy Polar-os szoftverrel.
Hogy a hozzászólásokban felmerült kérdésre is válaszoljak: pontosság tekintetében kb. 1%-os eltérések vannak. Hol ide- hol oda. Ma reggel a szokásos útvonalon mentem Érden, 222m szintkülönbséggel. Az óra 9 150m-t mutatott, az Endomondo 9 200m-t mutatott a végén. Viszont volt olyan is, hogy ugyanazon a telefonon ugyanakkor elindítottam az Endomondo-t és a Sportstracklive-t és ugyanazon GPS-en 60m különbség volt 10km után. Ilyen szempontból mind a két hardver megbízható, a Polarnál még azt is be tudod állítani, hogy 2 cipőd közül mennyibe hány km-t raktál már (szerintem ilyen opciót az androidos app-okra is rá fognak rakni nemsokára).
Amire mindeképp figyeljenek azok, akik ilyenben gondolkodnak (smartphone+hrm monitor):
Az eddigi mobilok Bluetooth 3.0 kommunikáltak max és ezekhez a telefonokhoz a Polar WearLink+ Bluetoth öv a jó, viszont ezt nagyon lehúzzák a felhasználók a sok szétkapcsolás és jelvesztés miatt + kb 2-3 hetente elemcsere. Itt az is befolyásolja a kapcsolódást, hogy a telefon a zsebünkben(talán), a hátunkon(nem jó) vagy a karunkon (jó) van. A legújabb adatátviteli fejlesztéseknek köszönhetően viszont már itt van a következő Polar H7 öv , új protokoll, a Bluetooth 4.0 ami még csak nagyon kevés eszközben van jelen, viszont sokkal megbízhatóbb és hosszú hónapokig bírja az elem.

És ha valakinek mindez nem volt elég, akkor itt van a hiper-csúcs megoldás, mert mindaz, amit leírtam semmi ehhez képest.
Megmondja hogy mekkorát ugrottál, hányszor ugrottál fel, a meccs alatt mennyit álltál egy helyben és a többi játékos rangsorában a gyorsaságod hanyadik.
Ugyanez a gyártó edzőcipőre külön fitness edzésprogramot is tervezett.
Még, hogy én vagyok kütyüőrült.... Ehhh.
Utolsó kommentek