Hétfőn megvettük az új futócipőket. Igen, többes szám, mert mint azt tegnap a kommentekben olvashattátok a feleségemnek is vettünk egy futócsukát, nem csak az én öreg harcostársam cseréltük le.
Az utóbbi időben a Szentendrei úti  Saucony bolt lett a favorit a cipővásárlásban, Áron pajtásommal is ott költöttünk karácsonykor, és most is oda mentünk. Itt nagyon korrekt és hozzáértő a kiszolgálás, az eladó srác mindent elmesélt Andinak, amit tudni kell a futócipőkről, elmagyarázta a különböző beépített rendszereket. Tudni kell, hogy itt kötelező legalább kétféle cipőt felpróbálni, és öt percet szaladgálni, sétálni bennük a boltba, amíg kicsit terül a láb és kiderül minden klappol-e.
Andi elég magas, tulajdonképpen egy magas velem, illetve egy-két centivel kisebb csak. Ez azért furcsa, mert a válla viszont magasabban van, mint nekem. Ebből egyenesen következik, hogy nagy a fejem.
Szóval az elvileg női cipők közt nem volt a méretében, de a Sauconynál egy kaptafával csinálják a fiú és lány cipőket is (DaMartian azt mondta a Nikenál van különbség), és csak színbeli eltérés van a cipők közt.

A futócipők színéröl megvan a véleményem, de a Saucony ebben elég mértéktartó. Ugyan az ezüst színű csíkokról nem tudnak lemondani, de alapjában véve nem szemkiégető színkombinációkat találnak ki. Andi cipője egy progrid ride lett, ami férfi mivolta ellenére leginkább piros és fehér, némi ezüsttel.
Az én új csukám ugyanolyan, mint a régi, Saucony progrid omni 8, aminek színe is meglepően jó, fehér-bordó-fekete. És persze az elmaradhatatlan ezüst. A régi 856,4 kilométert bírt, ami kicsit kevesebb, mint az ezer, amitt elvárhatunk egy cipőtől, de elég sokat domboztam és a sarokrész már nem bírta, a csillapítás elköltözött belőle, a külső széleken megkopott és ettől fájt a sípcsontom.
Szóval tegnap ki is próbáltuk a cipőket, lementünk a  gátra hogy bekoszoljuk kicsit őket. Nem szeretem az új cipő kinézetét, olyannak láthatnak miatta, mintha akkor mennék először futni. Hülye vagyok, tudom. :) Szóval futottunk a feleségemmel, és nekem folyton azt kellett hajtogatnom: Andi, lassabban, lassabban! De ő csak szökellt előre. Kicsi feleségemnek az a fajta irigylésre méltó futómozgása van, amikor a talp eleje éri csak a talajt, nem sarokra érkezik. Persze így nem lehet lassan kocogni, egy idő után elfogy a szusz.
Futás-séta kombóval (futás több) megtettük az első 2,5 kirit, és csak azért nem többet mert balga fejjel nem vittem a futókulacsaimat és nem volt innivaló.

Kettőnk közül egyikünknek izomláza lett, találjátok ki, hogy kinek! :)