Tovább nem halogathattam, péntek reggel már csak 20 fok volt (ma meg 13-t mutatott a hőmérő!) így kaptam a futócipőt és tűztem futni a kastélyhoz megint. Kicsi feleségem felszállt a buszra, én pedig pattantam az útra, hejhó, végre futás van!
Oké, nem minden volt tökéletes, mert hirtelen ötlettől vezérleve egy új fülhalival próbáltam ki a Samsung Ace telefont, és mint kiderült ezt a headset-et beszélgetésre tervezték, nem zenehallgatáshoz, így  Subscribe zenekar Bookmarks című albuma inkább csak csörgött és zizegett, nem volt semmi basszus, ezért nem úgy szólt ahogy annak kellett volna. ezen túl tudtam lendülni, de a runtastic meg GPS jelet nem kapott, mondjuk nem is nagyon törődtem vele, a futotérkép.hu-n továbbra is be tudom jelölgetni merre kolbászoltam. Utóbb kiderült, hogy 0.84 kirit futottam a szoftver szerint 45 perc alatt, de szerencsére át lehet írni backendjében, szóval nem fogja hülye táv rontani az átlagomat. 
Szóval futottam a Duna-parton, ez az út az M0 híd alatt a Hárosi-öböl partján vezet tovább, itt 3-4 méterre a víztől lehet futni finom puha földúton, nyaralók és épülő villák, meg horgászcsónakok között. Nehéz elhinni, hogy  a Camponától pár száz méterre ilyen természetközeli helyen futhat az ember, nagyon örültem neki, hogy ilyen futóhelyet találtam. Az ösvényem végül ártéri erdőrengetegben szívódott fel, lehetett volna még haladni rajta egy darabig, de nem futva, így 23 perc körül visszafordultam, és bár egy óra futást terveztem, nem toldottam meg végül, megelégedtem a hosszú kihagyás után egy laza 8 kirivel. Jó volt ebben a reggeli hűsben futni. Délután aztán írt Lemúr Miki, hogy menjünk futni, este meg Izmitomi invitált minket a gátra, szóval tíz fok lehülés és tényleg mindenkibe egyből visszatér a szorgalom.

Visszafele lőttem nektek egy fotót az idilli környezetről (nem megy egyszerre a kamera és a zenelejátszó, ez furcsa), és persze nem bírtam ki, hogy afterfocussal meg ne buheráljam egy kicsit, hiszen ez így korszerű.

Idő: 44:24:00
Táv: 7.8 km
Tempó:05:41:32