Hősünk a kilencedik héten még mindig pihenőhetet tart, később megbánja és a tizediken már szorgalmasabban próbál edzeni, de úgy látszik kijött a formából, nem esik neki jól. A vasárnapi hosszúfutáson vele tart Lemúr Miki, aki kissé enervált, de végül megeszi a banános almaszószt.

9. hét, vasárnap, 22 km

Balatonalmádiban voltunk ezen a hétvégén, hét elején a teendők miatt nem mentem el futni, hétvégén meg nyilván nem ez volt az elsődleges. Vasárnap azért már nagyon szúrt, hogy menni kell, nekivágtam az előző évi pályámnak, ami a csere-hegyi kilátón át visz Alsóőrsre (kb 300 méter szint), onnan meg még elmentem Csopak határáig a bringaúton. Már lement a nap a dombok mögött mire visszafele indultam, és bár a futás jól esett, az útvonal kezdett egyre barátságtalanabb lenni. A sötétben a kihalt nyaralók, kempingek között felüdülés volt, amikor végre a forgalmas műút mellett vitt az utam. Elég rendesen oda is léptem a végére.

Idő: 01:59:55
Táv: 22 km
Tempó: 05:27

10. hét, szerda, 13,5 km

Láttam, hogy Lemúr Miki mennyit futott szeptemberben, gondoltam én is megnézem a gátat. Elindultam, és már az első kirin éreztem, hogy nem megy jól. Zötyögős, fájós kínlódós volt futni. Harmadolós futást terveztem, a gát hosszát megnyomva, de nem mondanám komoly tempóváltásnak amikor 5:40-ről 5:15-re gyorsulok, még ha több is a semminél. Hazafelé még egy autóssal is összevesztem, sehogy sem akart elférni az Audijával a rohadt széles úton, tíz másodpercet meg képtelen volt várni, amíg elhúzok végre az útjából.
Ráadásul észrevettem, hogy kiszakadt a csukám oldalt, vihetem javítani, futhatok a régi Omni 10-ben amíg megcsinálják.

Idő: 01:14:20
Táv: 13.5 km
Tempó: 05:30

10. hét, péntek, 12 km

Elvánszorogtam Tétény felé a felüljáró utáni első kútig, de baromira nem esett jól megint, csak ezért mentem tovább, mert tudtam, hogy kell a kilométer a lábamba, a lógás nem segítene. Eldöntöttem, hogy a mikrociklusom minimálpontján lehetek csak, és innen már jobb lesz. Arról, hogy így maratonynit fussak szó sem lehetne.
Körbenéztem cipőügyben a webshopok között, siralmas ami van. A Nyúlcipőbolt cipőihez egy sor leírás sincs, a Comic Sans betűvel írt reklámjaikról már nem is beszélek. Viszont náluk van a legjobb kategorizálás, lehet stabil cipőkre szűrni. A Spuriban meg nincs méretválasztás, végigmehetsz úgy a rendelésen, hogy majd utólag telefonálgathatnak, hogy mégis hanyas cipőt akarsz. Futó szakmailag tudom, hogy toppon vannak ezek az üzletek, ha helyszínen vásárol valaki, de a webshopjuk fejlesztői szemmel nem túl acélos. Mindegy, a futócipőt úgyis fel kell próbálni, különben megszívja az ember, akár ismert típussal is.

Idő: 01:08:25
Táv: 12 km
Tempó: 05:42

10. hét. vasárnap, 21,7 km

Ebéd után írtam Lemúr Miki barátomnak, hogy pálya-e nála a délutáni futás, és őszinte örömömre igent mondott, így négykor már bemelegítve toporogott a ház előtt, én meg alig győztem mondani neki, hogy lassabban, lassabban, mostanában nehézkesen lendülök be. Pár perc múlva már vidáman vágtáztunk, gyorsan átbeszélve az elmúlt hetek edzéseit, nyűgjeit, melót, pletykákat. 6-7 kirinél láttam először a kollégán, hogy nem esik olyan jól neki a futás, mondogatta, hogy az az öt perces tempóban futott tókör az azért eléggé kifárasztotta, mi lesz így majd maratonon, az azért csak még 14 kirivel hosszabb. Én kardoskodtam az óvatos kezdés mellett, 1:50-nél gyorsabban szerintem most hiba lenne. Egy órán belül elértünk a Hárosi-öböl végéhez, ami jó tempó, még akkor is, ha az elkészült M0 miatt már nem kell kerülni a Duna-part felé, és 3-400 méterrel rövidebb lett ez a pálya. Megálltunk egy kicsit bámulni a pecásokat, és kínálgattam Lemúr Mikit a dekás energiazselével, még  a választási lehetőséget is biztosítottam neki, hogy epres vagy banánost szeretne-e. Mondta, hogy régebben kóstolta, nem volt fincsi, de ha már ilyen sokáig elcipeltem, akkor a banánost azért elnyammogja. Tényleg nem volt nagy durranás, ízesített almaszósz lényegében, édes, nem túl ragacsos, nem rossz, de azért kalácsra reggel nem kenném. (Érdekesség: a Decathlon honlapján ezek a termékek a "Napszemüvegek, GPS, világítás » Energiautánpótlás" kategóriában szerepelnek) Maratonra se fogok ilyet vinni.
Hazafele kicsit elcsendesedve futottunk, megálltuk, hogy megálljunk a boltnál egy kólára, csokira, a végén pedig mellénk tekert egy bringás úr, és elmondta, hogy mérése szerint 14km/óra sebességgel futunk. A 4:20-as tempóban nem igazán hittünk, itt már majdnem hatpercesben csordogáltunk az Ücsörgő kocsmáig az vadiúj aszfaltozású Pál utcán.
Elgondolkodva várjuk a maratont.

Idő: 02:04:02
Táv: 21.75 km
Tempó: 05:42