Az Őrségben járva a Vadása-tónál hűsöltünk, gondoltam hazaszaladok kis kerülővel a strandolás után. Mármint a szállásunkra, nem Érdre.
A tó mellett kezdődik a sárga jelzés, szép erdei ösvényen futhattam nagyjából 500 métert, aztán földút jött a szántó szélén, majd műút, murvás mellékút, műút, megint murva, és nulla árnyék. A Borostyán-tóhoz már úgy kocogtam le, hogy azonnal a kék kút alá dugtam a fejem, de legszívesebben a strandolok közé vetettem volna magam, csak hát vízes nadigrágban nem lehet futni. A strandolók tök hülyének néztek. Joggal. Valaki megkérdezte, hogy nincs-e melegem, mondtam, hogy már alakul.
Borostyán-tó, szabadstranddal. Bele kellet volna menni.
Egy mellékúton átkocogtam Felsőjánosfára, errefelé jártunk korábban nordic-walking túrán (nordic... 40 fokban inkább desert walking), ismerős volt a terep, és szerencsére a temetőkert mellett volt egy újabb közkút, ahol megint belógattam kicsit a fejem a hűs vízáram alá. Az út nyugatnak vezetett innen, mondanom sem kell végig totál szembe kaptam az erős napsütést miközben a tarlók szélén kocogtam. Egy karámban ugrándozó kisboci probálta feldobni a kedvem, de éppen körbevettek a legyek, szóval kis sikert ért csak el. A legyek több kilométeren át elkísértek, végig körbedöngtek, fogalmam nincs miért, és hogy csinálják ezt.
Minimális árnyék, de ott is 35 Cº
Szerencsére az útvonal végére volt még egy kis erdő, és nem ám olyan ösvényes, földutas verzió, hanem teljesen útvonal mentes, hatméteres vízmosásos, de szerencsére az előző napokban már felderítettem, így tudtam, hogy nyugodtan végig lehet futni a legsűrűbb részen is. Fura, sosem láttam még olyan erdőben, ami simán járható ösvény nélkül, mert olyan ritka az aljnövényzet.
Hogyan lehet jól leszedni bemozdulást egy képről?!
1:45 alatt tettem meg 15,5 kirit, nem valami nagy tempó, 6:48..., de nem is erőltettem. Amikor beértem a szállásunkhoz csak lerogyni tudtam, óvatos lassú kortyolással lenyomtam két nagy pohár vízet, majd szinte kortyonként öblögetve egy limeos-mentás soprotni, meg még egy limonádét is, mire nagyjából helyrerázódtam. Pedig hol van ez egy igazi hosszúfutástól terepen.
A hőség nem a barátom, pedig én nyűglődés nélkül tudok melegben futni. De a tempót, azt totál hazavágja. Ilyen időben csak a forma megtartásával lehet próbálkozni, komoly edzésmunkát végezni szinte lehetetlen. Nektek megy?
Utolsó kommentek