Hosszútáv blog

A Jézuska regisztrációt hozott az áprilisi linzi maratonra, úgyhogy ha fel is merült bennem, hogy a jövő év hosszútáv nélkül zajlik, most már nincs visszaút: muszáj edzeni, készülni, futkorászni, takaréklángon égetni a testrombolást. 

Ezzel a blog szellemiségéhez illő szép, konstruktív gondolattal kívánok minden kedves olvasónak kellemes ünnepet és kihívásokkal teli, győztes új évet! Fussatok 2011-ben is! Előre!

Hóban nagyon hangulatos futni. Este pláne, de egy napsütéses vasárnap délelőtt a gáton se rossz. Tegnap délelőtt Lemúr Miki hívott, én pedig mentem vele, a hetet ugyis ellógtam. Vagy inkább elszállt, elrohant, fene se érti néha mitől gyorsulnak így be a napok. Szóval futottunk két kört a gáton, egészen tempósan, néha még beszélni is alig tudtam, pedig az nagy szó. Gyanúm, hogy Miki azért tolta ennyire, hogy végre befogjam.
A hóban futás megmozgat egy csomó olyan izomcsoportot amit máskor nem, így nekem most változatos helyeken van izomlázam. A hó a lépéseket rövidíti, pont az elrugaszkodásnál eszközöl egy ravasz kis csúszást, ettől olyan sután lép az ember, úgy érzi elopják a lendületét. Ennek ellenére 5:30-as tempót tartottunk, ha az utolsó kétszáz méteren nem érkezik Lemúrnak egy interurbán hívása, akkor simán belül is lettünk volna. Bár ha a gátat nem 5 kirinek számoljuk, hanem kb 5,2-nek... Na mindegy ne bűvészkedjek már a számokkal, örüljek, hogy ebben a hónapban már harmadik alkalommal sikerült futni, ez már másfélszer annyi, mint novemberben.
Megint tök jó témákról beszélgettünk, a hatodik kiri után valahogy a kortárs magyar irodalom is szóba jött, meg a költők, akiket én különös kegyetlenséggel nem kedvelek, még igazából Varró Danit se, pedig ő tényleg jó fej. Ellenben Petőfi megzenésített versei by Rackajam nekem nagyon bejöttek. Szerintem Sándorunk is kedvelte volna ezt a fajta művészetet, lehetett volna ő kora Lovasija vagy Kistibije, ha lett volna már akkor is elektromos gitár.

De lényeg a lényeg, toltunk megint egy tizest. Viszont nem jön össze az ezres ebben az évben, nagyon úgy néz ki. 78 kilométert kéne még tolni a számlálóba a maradék tizenvalahány nap alatt, és lássuk be a karácsonyi trakta időszakában ez nem tűnik túl valós tervnek.

Idő: 00:55:15
Táv: 10 km
Tempó: 05:31

- 50' 40" alatt
- st: Lake of Tears - The Neonai/Black Brick Road

Jó három km intenzív futás kellett hozzá tegnap, hogy végre felmelegedjenek a kezeim az aldis futókesztyűben. A várakozásokkal ellentétben a gáton se jég, se hó nem volt, a szél sem próbálta lefújni a magányos szaladót, ám a mínuszok keményen támadtak jobbról-balról, de főleg szemből. Nem is voltak sokan a környéken, egy óra alatt a következőket számoltam össze: kutyasétáltató bácsi (1 db.), kutya (1 db.), horgász (2 db.), fakitermelő megélhetési bűnöző (4 db.).

A hetedik km táján ifjúkorom egyik kedvenc együttesének, a Lake of Tears nevű formációnak a "Nathalie and the Fireflies" című dala töltötte csordultig örömmel szívemet, így ezt választottam decemberi erőnótának:

Lake of Tears - Nathalie and the Fireflies by lemurmiki
 

A Lake of Tearsről annyit kell tudni, hogy svédek, doom-gótikus vonalon nyomultak a '90-es évek elején, aztán hamar félretették a hörgést, és inkább pszichedelikusabb-nyugisabb irányba fordultak.

A szám hangulata fékeveszett életörömet sugároz, ám a sorokban ott bujkál a végtelen szomorúság:

Könnyek tava: Natália és a szentjánosbogarak

Jön a reggel vörös és fekete az Ön számára talán
Elmúlt a nap elrejti az egyik tűz újra
Hamarosan elment, reggel jön többet értem mostanában
Jön a reggel vörös és fekete az Ön számára

Ó, nem jönnek ott újra

Jön a reggel bánat
Mosolyogj a szíve megtelt könnyel
Natália jön a holnap is
A szentjánosbogarak ott

Hatálya alá tartozik, jön nélkül, mi a skarlát a
És az egyik a nap az ő tüzek és néhány
Hamarosan jön a nap, hamarosan jön a reggel itt baba
Jön a reggel vörös és fekete ott van

(ford: Google Translate)

- 56' alatt

Tegnap Rrrókával délelőtt 11 körül indultunk futni, esős, latyakos, barátságtalan időben. Az elképzelés az volt, hogy a gáton dacolunk az elemekkel, de egy ismeretlen sporttárs, aki éppen végzett a pályával, szelíden lebeszélt, mondván, hogy nagy mennyiségű csapadék található rajta. 

Így meggyőztem Rrrókát, hogy inkább szaladjunk fel a pincesoron, keressük meg a kápolnát, ami lentről látszik, hátha fentről is.

A kápolnát nem találtuk meg, viszont kipróbáltuk, milyen futni egy rómaiak által kövezett úton (szar), megcsodáltuk a II. Lajos emlékművet (király), elhaladtunk az ősi halomsírok előtt, és eljutottunk a vicces nevű Matrica múzeum régészeti parkjáig, ahol Rrróka szerint nem mikiegeres levonósok vannak a vitrinben, hanem valami vaskori emlékek. A feltevés nem nyert bizonyítást, ugyanis április 1-ig nem lehet látogatni (ez valami vicc?). Addig is maradok a mikiegeres elméletnél, érdekesebb elgondolás, mint a Rrróka-féle. Ja, és "ejtsd: mátrika", na persze. Meg "Márika grófnő", nem? Hagyjuk.

Kicsit még behatoltunk Százhalombattába, lenéztünk a Dunára, majd spuri vissza. Visszaérkezvén a fürdőhöz, Rrróka javasolta, hogy teljesítsük ki a kultúrfutás történelmi horizontját, és iktassuk be a minaretet is. Végül a vízmű kapujánál fordultunk (vizigótok!) és vetettünk egy pillantást a Duna-menti fák irányába is (avarok!).

Így utánaszámolva elég lassú tempóban teljesítettük a 8,7 km-es távot, kb. 6 és fél perces km-ekkel, de ebben benne van az is, hogy itt-ott megálltunk bámészkodni, elmerengeni a múlton, magunkba szívni az örök változás édesbús illatát. Tegyetek így ti is!

Egy hónapja nem futottam, viszont sikerült a stressz-szintemet a Himalája tetejére vinni. A kocsi totál beszart, a melók halmozódnak, és még az idő is szar. egy hete fáj  ahasam, mintha álandó izomláz lenne benne. Annyira szar érzés volt, hogy elmentem dokihoz. Szerinte úgy általában egy szimuláns vagyok, de amúgy a stresztől fájhat. Najó, ezt sejtettem.
Akkor viszont muszáj elmenni futni. Bakker, egy hónapja nem voltam futni.

Csörögtem Lemúr Mikire, de nem ért rá, így egyedül vágtam neki a rég nem látott dombjaimnak, fel az M7-esen túlra Érd legfelső határáig.
Hát a nagy dombon felfele meghaltam teljesen, piszok jól esett. Már rég nem fájt a hasam, a szervezetem mással volt elfoglalva, monjduk hogy levegőt kapjon. A domtetőn már kezdett köd leszállni és itt mintha  több tócsa is lett volna. Tócsák meg autósok. Gondolhatjátok, hogy öt percen belül beborított egy vicces száguldó, de neki kurva az anyja. Eztuán már figyeltem, sőt az elveim ellenére néha a járdára is betértem. Örömmel töltött el, hogy végre sarasnak látom a futócipőimet, szerintem ők is örültek, mert a maraton óta kicsit el voltak hanyagolva. A forduló felé közeledve érzékeltem, hogy a köd egyre sűrűbb, a dombokon pedig egyre nehezebben visz fel a lábam, a tempón, hogy is mondjam, meglehetősen lassú. Nem baj, végre futok, félre  teljesítménykényszerrel! :)
46 perc alatt értem fel, és engedélyeztem magamnak egy perc pihit. A köd sűrűsödött, gondoltam csinálok pár fotót a telefonomal, amit zenehallgatás végett vittem magammal (Ferenczi György és a Rackajam, MR2 akkusztik koncert), de a VGA felbontást és a ködmasszát végigondolva arra jutottam, hogy mindenki látott már ilyet, nem mutatom meg mégegyszer, csak tré minőségben. Visszafele a tempóm persze sokkal gyorsabb volt, de kezdetem fázni, lehúlt az idő, tél tábornok közelít aszongyák. És kezdtem megéhezni! Először egy müzliszelet képe lebegett be lelki szemeim elé, aztán párizsi, kolbász és sajt. Mire (45 perc alatt hazaértem) szó szerint remegett a lábam és a gyomrom is. A nyújtás alatt befaltam a gyümölcsszeletet (Aldis "Obst riegel" erdei gyümölcsös, valami elképesztően finom!), 4 szelet marhapárizsit, 6 csokigolyót, 5-6 nugátkockát, három szelet trapistasajtot, végül két vajaskenyeret. azthiszem egy banánt is. Ittam ezekhez két pohár pezsgőtablettából készült lötyit, meg egy nagy bögre teát.

Lenyújtva és éhségemet ideiglenesen elütve mehettem zuhanyozni. Az mai edzésem  tempója nem volt ugyan egetrengető, alig hat perc alatti, de nagyon jól esett. Visszafele a sűrűsödő forgalom elől az út melletti füves-saras részen futottam, ez gyönyör az aszfalthoz szokott lábnak.
Kéne menni ilyen helyre futni. Lemúr, hétvégén egy terep-kör? Van itt Sóskút felé egy jó dombos körpálya, jöhetnének a lányok is sétálni egy nagyot.

 Idő: 01:31:44
Táv: 15.68 km
Tempó: 05:51
Zene: Ferenczi György és a Rackajam MR2 akusztik verziót

Magyar vonatkozás futó tematikájú eredményekkel viszonylag ritkán találkozhatunk, most viszont van egy hazánkfia, aki elmondhatja magáról, hogy a világon a legkeményebben nyomja. Szőnyi "racemachine" Ferenc a mexikói húszszoros ironman versenyen első helyezést ért el, majdnem egy teljes napot verve a műsodikra.

A verseny távja 76 kilométer úszás, a 3600 kilométer kerékpározás, és a 844 kilométer futás, mindezt egyben tolták le (nem naponta egy ironman, mint a tízszeres  távon). Röpke három hétig tartott, egészen pontosan 481 óra 54 perc 10 másodpercig tartzott. Összehasonlításképpen én idén egész évben 888 kilométert teljesítettem nagyjából 84 óra alatt.

A hír anyira MENŐ, hogy az index is címlapon hozta a Sportgéza rovatban!
Mi lehet erre mondani? Gratulálink Feri! :)

(forrás: racemachine.blog.hu)

Vannak mások is, akik őrült teljesítményekkel sokkolnak minket és meglepetésre ezt is a sportgézán találtam, és az index ezt is címlapra tette. Mi folyik itt?

forrás: sportgeza.hu - Százkilométeres futás a mínusz húszban

Míg én már most nyafogok a hó és a hideg miatt, pedig még bele sem csapott a tél a lecsóba, a hidegtűrő őrültek 100 kilométeres ultra távot futnak az Antarktiszon. Szóval ha van hátizsákod, bírod a hideget és tudsz nevezni 3 millió forintért, akkor hajrá! 
Ennyi pénzért már biztos technikai befutópólót is adnak ajándékba. :)

Gondolom a blog aktív olvasóinak nem kell bemutatni Zsolát a futóblogról, aki arról híres, hogy 90, igen kilencven kilót fogyott. A 170 kg-os régi önmagához képest most kis tulzással maratonokat tol reggelire.

Az indexen Sneci Mér FUTSZ? - én a lábamért topikjában olvastam GregTR hozzászólását, miszerint edzésnek fut most hétvégén egy maratont. Mire én azt találtam mondani, hogy "edzésre maraton? az olyan mint reggelire a töltött káposzta. :)". Erre ő azt mondta, hogy amúgy is 36 kiri lett volna az edzése, mert az áprilisi bostoni maratonra készül. (Sneci szerint "Ivászati nap előtt a lgjobb reggeli a töltöttkáposzta.", ami hasznos tanács, de mellékszál.)
Nekem soknak tűnt 36 km edzésre, ezért rákérdeztem, viccből, hogy három órás célidőt tervez? :) Válasz még nem érkezett, amikor a Futóbolondok topikban olvasgatva megtaláltam, hogy a srác igen, tényleg 3 órát tervez Bostonban, sőt már futott is hasonló idő alatt maraton. Gondoltam akkor tapasztalt vén rókáról lehet szó, főleg hogy kilóméteres hozzászólásai voltak VO2MAX és laktátküszöb definiciója témában. Ahogy fejtegettem visszafelé a beszélgetésük fonalát megtaláltam ezt a hozzászólást, amivel kiérdemelte nálam a "keményebb Zsolánál" titulust.

"Tavaly októberben 108 kg voltam és úgy döntöttem elég a tunyaságból, 33 éves vagyok valamit kell csinálni. Januárra lefogytam 90-re és elkezdtem futni, most 75 kg vagyok. Az elsô 5km-es versenyemet Januárban futottam 24:04 alatt. Azóta futottam számos 5 km-es (PR 17:37) és 10km-es (PR 37:16) versenyt egy 25 km-es éjszakai futást Júliusban a texasi hôségben 40 fokban (1:52) , egy félmaratont 27 fokban (1:31) és két maratont az ôsszel, egyet Október 10.-én (3:07) egyet meg november 14n.-én (3:05), most vasárnap futom a 3.-at, utána pihi Bostonig.

Ami az edzéstervet illeti, heti 65 km-t átlagoltam, a legdurvább hetem a maratoni felkészülés alatt 90 km volt, hetente általában a következôket futom

H - 5-8km könnyû
K - 30-50 perc laktát határ futás vagy 800m-es intervallumok pályán (6-8x)
Sz - 5-8km könnyû
Cs - 30-50 perc laktát határ futas vagy 7-10 km maratoni tempó futás
P - pihi
Sz - hosszú futás, 16km-rô indultam 18 hét alatt 34 volt a max, 4-et futottam 30km felett
V - 10-16km maraton tempo vagy lassabb."

A profiljában megtaláltam aztán a honlapját:

http://www.gregstransformation.com

Valamint egy mellékelt videót, amiben a fogyási folyamatot dokumentálta.

"11 hónapja futok, eddig 2.700 km-t futottam idén. Tavaly ilyenkor 30 kilóval voltem nehezebb. Nagyjából ennyi."

Szóval így is lehet edzeni, ehhez képest mi a négy órás első maratonnal papírkutyák vagyunk. :) Én meg főpapírkutya a novemberi 17 kirimmel. Elhanyagolom a testem, menjek már futni!
Csak álljon el végre ez a nyomorult ónoseső...

DE! Jöjjön egy ellenvélemény is: ilyen terhelés mellett szinte 100%, hogy sérülés lesz a hajtás vége. Jó esélyt adok rá, hogy a bostoni maraton sérülés miatt kimarad. Ne legyen igazam.

Ilyen is ritkán fordul elő -- márhogy többet fussak egy hónapban, mint Rrróka sporttárs. Mint a mellékelt ábra mutatja, az idén ez még csak egy alkalommal sikerült, júniusban, akkor is csak egy hangyafasz paraszthajszállal. Novemberben viszont derekasan megelőztem a cimborát, nem azért, mintha én olyan ügyes lennék, hanem mert ő újabban sztahanovista. 

No de csapjunk a lecsóba, lássuk a számokat:

Hja, uraim, a tények makacs dolgok! 

- 52' 06" alatt
- st: Sepultura - Chaos A.D.

A történelem ismételte önmagát, tegnap megint felhívtam Rrrókát, nem megyünk-e futni, de sztahanovista barátom inkább a munka mezején vágtázott öles léptekkel, így egyedül indultam a gátra. Igen, hosszúnadrágban. Most nem ment olyan lazán, jólesően, mint legutóbb, kicsit lomhábban, dühösebben futottam, az elejét akaratlanul elnyújtva, a végét akaratosan meghúzva. Max Cavalera végig üvöltött a fülemben, azt hiszem, megvan a decemberi erőnóta. 

A vége felé kapart a torkom, mintha a fagypont közeli levegő megártott volna neki, nem csoda. Azt tanácsolják az okosak, hogy csak az orromon keresztül vegyem a levegőt, de micsináljak, ha egyszer nem megy, pár km után légszomjam van, muszáj kinyitnom a számat ("ha én egyszer...!"). A télre muszáj rendszeresítenem valami sálat, maszkot vagy effélét. Ötlet?

- 52' alatt
- st: Shadow Gallery - Carved in Stone

Tegnap hosszúnadrágban indultam futni a gátra. Hívtam Rrróka blogtársat is, de éppen hegesztett valami PHP-t, úgyhogy egyedül vágtáztam, a fülemben egyik kamaszkori kedvencemmel. Az idő kellemesen hűvös volt, a gát gyakorlatilag kihalt, én meg erőm teljében, nem gondoltam semmire, csak bal-jobb, bal-jobb, 52 percen át. Alaposan felpörgetett, soha rosszabb futást!