Én nem tudom tegnap mivel volt a baj, de  tegnapihoz hasonlóan nehezen már rég ment a  futás. Elszoktam a hosszúktól? Besütiztem futás előtt? Fronthatás? Fogalmam sincs. Egyszerűen csak olyan fárasztó volt a tegnap Lemúr Mikivel futott magasleses edzés, hogy ma alig bírtam felkelni, és még nem tudom hogy veszem rá magam a szorgalmas és hatékony munkára.
Zaklatott is volt ez a tegnapi hosszú, Lemúr Miki négy telefonhívást bonyolított le közbe, nekem meg négyszer kellett megállnom azért mert elzsibbadta lábujjam és annyira fájt, hogy hangosan jajgattam. Nem segített, hogy lazábbra kötöm, hogy meghúzom, csak fájt a kis rohadék. El is ment a kedvem attól, hogy maratonon ugyanezt 4 órán keresztül viseljem el. Nem volt nagy hőség, de hiába hurcoltam négy adag itókát  a kis kulacsaimban, félúton hazafele kifogytunk, és a Fundoklia-völgyben már taplót köptünk. Méltatlankodtam, hogy miért nincs erre egy rohadt közkút, a kirándulók, kutyasétáltatók és futók örömére, dehát az érdi vízmű csapelhelyezési haditervébe ne keressünk logikát, az a pár víznyerőhely ami megmaradt rapszodikusan van elhelyezve, például a másik dombos útvonalamon kettő is van három utcasarkon belül, errefele meg egy sincs. Szóval köptük a port, és epedve néztük az útszéli kocsmát, ahova pénz híján nem tudtunk betérni, pedig most nagyon jól esett volna egy jéghideg csapolt coca-cola. Ezért kell hosszabb futáshoz némi KP-t is zsebre gyűrni.

Idő: 02:06:11
Táv: 22 km
Tempó: 05:44