Nemsokára nyakunkon a Nike félmaraton, a futóbloggerek jelentős hányada rágja a körmét, számolgat, forgolódik éjszaka, én meg eldöntöttem, hogy nem izgatom magam az időm miatt. A kezdeti álom az volt, hogy megdöntsem Rrróka 1:39-es rekordját, de lassan be kell látnom, hogy izé, az elképzelés nem áll szilárdan a realitás talaján.

Augusztus hónapban három futás során összesen 41 km jött össze (ha a talicskázós-lapátolós keresztedzéseket nem számítjuk), ami nevetségesen kevés. A múltkori résztávozós szenvedés is elég demoralizáló hatással volt rám, azóta úgy érzem, elég volt, nem akarok feltétlenül gyorsulni, kiszállok a teljesítménykényszeres játékból, csak élvezem a futást, mint olyat. Az óra nem érdekel, csókolom. Illetve érdekel, szép-szép az űridő, de nem karmolom az arcomat, ha pár perccel lassabb vagyok, mint a korábbi edzésen/tavaly/fénykoromban, illetve mint tetszés szerint megnevezett haver/futóblogger/celeb.

A BGy által ajánlott időtervező szerint átlag 4:42-es km-ek kellenének az 1:39:00-s befutáshoz. A webes alkalmazás kinyomtatható és kivágható karszalagocskát is generál (ld. balra), amit ha felerősítünk valamelyik testrészünkre, verseny közben, kilométerenként frusztrálhatjuk magunkat azzal, hogy mennyire vagyunk elmaradva a tervezett időtől. Mondjuk fura, hogy végig egyenletes tempóval számol, kicsit primitívre vették az algoritmust, de hát istenem, ingyen van. Még nem döntöttem el, viszem-e magammal. Talán igen, legfeljebb féltávon lecibálom és sátáni kacajjal beleszórom a Dunába.

És hogy végképp alávágjak a terveknek, plusz némileg máris rácáfoljak arra, amit a teljesítményhajszáról írtam, a félmaraton előtti napon, szombaton indulnék az "Érd utol" fantázianevű helyi sportesemény 10 km-es versenyén. A nem titkolt cél az, hogy megszerezzek valamilyen dobogós helyet, s így esetleg enyém lehet a "jelentős nyeremények" egyike. Talán egy pezsgő, talán egy rekesz sör, bármi jöhet. A mezőny felkészültsége egyelőre rejtély, így ha menet közben kiderül, hogy csupa Haile Gebrselassie állt rajthoz, akkor az sem kizárt, hogy kiállok, nem fogom magam fölöslegesen széthajtani. 

Hát ilyen gondolatok foglalkoztatnak a félmaraton előtt öt nappal. Nem görcsölök, nem izgatom magam, csak szolidan taktikázok, és igyekszem élvezni mindkét versenyt. Lesz, ami lesz, lemegyek buddhistába."Könnyű vagyok, mint a pille,/ a fikusz ma is nőtt pár napot."